Honlap neve
Szlogen kell ide.

MENÜ

felelős állattartás hét aranyszabálya

!!!FELELŐSSÉG!!!

Állattal együtt élni jó, tanulságos, sok örömöt és élményt jelent. E kapcsolatban a felelősség nagy szerepet kap, hiszen már a tervezgetés időszakában, az állat beszerzése előtt felelős döntést kell hoznunk, hogy bár vágyunk egy kedvencre, de megvannak-e a lehetőségeink és képességeink, hogy biztosítsunk számára mindent, amire szüksége lesz.

Meg kell vizsgálnunk a kérdést, miért is szeretnénk állatot tartani. A gyerekek kiskamaszkorig-kamaszkorig nem tudják egyedül ellátni kedvencüket, így a feladatok egy része a szülőkre hárul. Tehát csak akkor kell az állattartás mellett dönteni, ha ez a szülők vágya is. Fontos figyelni arra is, hogy a családból senki se féljen az állattól, vagy ne legyenek egészségügyi korlátok (allergia, asztma, stb.).

Minden állatnak szüksége van megfelelő lakhelyre (fekhely, kosár, akvárium, kalitka, terrárium, stb.), az igényeit kielégítő, jó minőségű táplálékra, egészségügyi ellátásra, és természetesen szeretetre, törődésre, gondoskodásra. Azonban a különféle állatfajták eltérő igényűek, így a választást befolyásolják lehetőségeink. Egy kutya folyamatos törődést igényel, naponta legalább háromszori sétáltatást, nevelést, gondoskodást, ez nagyobb kötöttséget jelent a gazdának például a nyaralás megtervezésekor is. Cserébe viszont igen intenzív kapcsolatot, hűséget, szeretetet, odaadást kap kedvencétől, igazi társává válhat, akivel rengeteg közös élményt élhet át. Más fajok beérhetik kevesebb törődéssel is (halak, teknősök), így elfoglalt vagy kiskorú gazdik társává válhatnak.

Ha eldöntöttük, hogy milyen állatot fogadunk otthonunkba, tájékozódnunk kell az adott fajta igényeiről, szükségleteiről, szokásairól. Ebben segítségünkre lehetnek szakkönyvek, a tenyésztő, az állatorvos, az egyesületek, ismerős gazdik. Fontos, hogy felkészülten fogadhassuk leendő kedvencünket. A tenyésztő segíthet kiválasztani a megfelelő kölyköt az alomból.

Saját fekhelyre, kuckóra van szüksége a kiskutyának vagy cicának, és lehetővé kell tennünk számára, hogy nyugalmat lelhessen, ha ide visszavonul.

A megfelelő mozgáslehetőséget is biztosítanunk kell kedvencünk számára, tehát, a szükségletek elvégzéséhez szükséges időn felül, legyen módja a szabad játékra, futkározásra mind a gazdival, mind a fajtatársakkal.
A felelősségteljes gazda közterületen pórázon sétáltatja kutyáját, és ahol szükséges, szájkosarat használ. Egy jólnevelt és jól szocializált kutyával tett séta nem okoz kellemetlenséget senkinek.

Halunk akváriuma, békánk, teknősünk terráriuma vagy madarunk kalitkája legyen elég nagy ahhoz, hogy az állat kényelmesen mozoghasson benne, egyes állatokat időnként ki is kell engednünk, hogy szabadon mozoghassanak, röpködhessenek.

A táplálék minőségét és mennyiségét úgy kell megválasztanunk, hogy kielégítse az állat szükségleteit, és ne legyen káros hatása. Az embereknek szánt ínyencségek (például a csoki) megbetegíthetik kedvenceinket. Az elhízás megelőzése is a gazda feladata.

Az egészség megőrzését az állatorvosnál tett rendszeres látogatásokkal biztosíthatjuk, a kötelező és az ajánlott oltások sokféle betegségtől védhetik meg kedvencünket, ugyanúgy, mint a külső és belső paraziták elleni kezelések. A rendszeres szűrővizsgálatok során már a kis eltérésekre is fény derülhet, az állatorvos tanácsot ad, hogyan előzhetjük meg a betegség kialakulását. A betegséget gyógyítása hosszadalmas és költséges lehet, erre mindenképpen számítanunk kell már az állat beszerzése előtt.

Az állatorvosi ellátáshoz tartozó feladatunk a "családtervezés", a nem kívánt szaporulat megelőzése. Ha nem kívánunk felelősségteljes, képzett, szakértő tenyésztőkké válni, mindenképpen gondoskodnunk kell a fogamzásgátlás megfelelő módjáról.
A gazda felelős állatáért annak teljes élettartama alatt. Gondoskodnia kell kedvencéről akkor is, ha életkörülményei megváltoznak. A magukra hagyott, boldogtalan kóbor állatok felelőtlen emberek miatt kerülnek kiszolgáltatott helyzetbe.

A felelősség egyfelől arra vonatkozik, hogy kedvencünk jóllétéről gondoskodjunk, hogy tartalmas és boldog életet élhessen, másfelől arra is, hogy állatunk ne okozzon kellemetlenséget sem embertársainknak, sem más állatoknak. Az oltásokkal és parazitaellenes kezelésekkel nemcsak saját állatunkat védjük, hanem másokat is, hiszen ha egészséges, nem fertőz meg sem embert, sem más állatot.

 

SZERETET

A technika korában, a városok zajától, a sok piszoktól és bűztől menekülve egyre jobban vágyakozunk a természet után. Az elvesztett természet egy - egy darabkáját jelképezik, adják vissza nekünk az állatok. A kutya elsőként szegődött az ember mellé, és az idők folyamán hű társává lett jóban - rosszban.

Az állatbarátok és az állatvédők gyakran képviselik azt az álláspontot, amely szerint az állatok jobbak az embernél, és azért fordulnak szeretettel az állat felé, mert az emberekben csalódtak. Pedig az igazán szép és léleknemesítő állatszeretet az összes élőlény általános szeretetéből fakad, és ennek az általános szeretetnek fontos része az emberszeretet is. Érdemes szívünkbe vésni J. V. Widmann gondolatát: "Szeretek mindent, ami csak él". (Widmann: A Szent meg az állatok)

Az ember és az állatok szeretete megindítóan szépen kapcsolódik össze, amikor beteg, sérült, elesett emberek megsegítésére vesszük igénybe állatainkat. Testi és lelki betegségben egyaránt enyhülést, a fájdalom, a magány, az elszigeteltség, a kiszolgáltatottság oldódását hozza egy-egy kedves állat, amely szeretettel fordul a beteg felé.

Állat- és emberlélektani szempontból is érdekes és tanulságos dolog a gazda és kutya összehangolódásának tanulmányozása. Fontos jelzés már a kutya kiválasztása is (miért éppen azt a bizonyos fajtát választja az illető), de igazából a kapcsolat későbbi fejlődése és kiteljesedése alakítja ki a hasonlóságokat kutya és gazdája viselkedésében, sőt, nemritkán még a megjelenésében is. Ez az egymásra hangolódás szeretetteljes kapcsolatban jöhet csak létre. Előfeltétele, de egyben következménye is ennek, hogy a kutya és az ember egyformán elégedettek legyenek egymással.

A kutya képes eltérni az ösztönös, merev viselkedési formáktól és az érzelemnyilvánításban "szabadon kitalált" (K. Lorenz) módokon kifejezni érzelmeit. És ezeket a kifejezési módokat kizárólag az emberrel szemben alkalmazza, kutyatársaival szemben ragaszkodik az öröklött viselkedési mintákhoz.
Mindez segítségére van a gazdának abban, hogy kutyáját, mindkettőjük örömére, tanítani, nevelni tudja.

A kutya tanítása

A tanítás fontos elemei a jutalom és a büntetés. Jótékony hatással bír, ha amikor csak lehet, igyekszünk a "büntetendő cselekményt" megelőzni, és a helyes cselekvést jutalmazni (pl. szobatisztaságra neveléskor).

Ha elkerülhetetlen a büntetés, az kövesse lehetőség szerint minél gyorsabban a "bűntettet". Akár percekkel később is, a kutya már nem tudja, hogy miért kapja a büntetést. Fontos a következetesség, a türelem, a tapintat.

A fenyítés mértékének megítéléséhez fontos figyelembe venni a kutya egyéniségét, érzékenységét.
Bizonyos fajtáknál a testi és a lelki érzékenység egybeesik, másoknál egyik vagy másik kifejezettebb.
Nem szabad meggondolatlan fegyelmezéssel és büntetéssel elvenni a kutya életörömét, önbizalmát!
Ha gazda és a kutya között szeretetteljes kapcsolat van, ez nem következhet be.

A tanításban, nevelésben is a legfontosabb tehát: a SZERETET.

 

A KUTYA TÁPLÁLÁSA

A kutya él, lélegzik, fut, ugrik, ugat, csóválja a farkát - ehhez mind energia szükséges. Ezt az energiát táplálékából szerzi meg, pontosabban a táplálék építőköveiből: fehérjéből, zsírból és szénhidrátból.
A kutya szervezet a táplálék kémiai energiáját más energiaformákká alakítja át hővé, amivel fenn tudja tartani a 38-39°C testhőmérsékletet, elektromos ingerré, hogy az idegrendszer működhessen. Energia szükséges továbbá az izomműködéshez, a növekedéshez, az új sejtek képződéséhez is. A fölösleges energiabevitel azonban zsírrá alakul át és elraktározódik.

Aki sokat eszik, kövér lesz - hangzik a természet egyszerű törvénye. Ez ránk éppúgy érvényes, mint a kutyánkra. További alapszabályként érvényes, hogy aki nem megfelelően táplálkozik, beteg lesz. Ez azt jelenti, hogy a tápanyagoknak megfelelő arányban kell állniuk egymással és megfelelő mennyiségben kell a táplálékban előfordulniuk ahhoz, hogy kutyánk egészséges maradjon és táplálása optimális legyen. Aki kész állateledelekkel eteti kutyáját, annak nem kell félnie attól, hogy kedvencét nem megfelelően táplálja.

A fehérje semmi mással nem pótolható!
Fehérje nélkül az élet nem lehetséges, az életjelenségek mindegyike fehérjéhez kapcsolódik. Csak kevés olyan fehérjefajta van, amely önmagában is biológiailag teljesértékű. Előnyös ezért a több, egymást kölcsönösen kiegészítő fehérjefajták keverékét tartalmazó táplálék. Megfelelő fehérjeellátás esetén a kutya aktív és élénk, hiányos fehérjeellátás esetén pedig kedvetlen és lusta lesz.
Feltétlenül oda kell figyelni arra, hogy a kölyökkutyák, a vemhes és szoptató szukák, valamint a munkakutyák fehérjeszükséglete mindig jóval nagyobb, mint az átlagos életvitelű, kifejlett kutyáké!

A víz nagyon fontos!
Víz nélkül nincs élet, ezért a víz minden táplálás alapja. Friss, tiszta ivóvíznek mindig a kutya előtt kell lennie. Nagy hőségben, illetve ha a kutya száraztápot eszik, jelentősen megnő a vízfogyasztása. Kedvencünk átlagos vízszükséglete 35-50 ml/ttkg. A kistestű kutyáknak relatív több folyadékra van szükségük, mint nagyobb testű társaiknak.

A zsír, mint jellegzetes energiaforrás
Egy ideig azt hitték, hogy a kutya táplálékában a zsír nemcsak szükségtelen, hanem egyenesen káros lehet. Ez egy teljesen téves nézet: minden kutyatáplálék, amely kevesebb, mint 5.5% zsírt tartalmaz, hosszabb távon hiányállapotot fog kialakítani a kutyánál. Mindenek előtt azonban a zsír fontos energiaszolgáltató, így a munkakutyáknak több zsírra van szükségük, mint a szobakutyáknak, amelyek ha túl sok zsírt kapnak, ugyanúgy elhíznak, mint a sok szénhidráttól. A fiatal kutyáknak szintén magasabb a zsírszükséglete: ehhez először az anyatejből jutnak hozzá, aminek mintegy 8% a zsírtartalma.

Szénhidrátok
A szükséges szénhidrátokat a szervezet elő tudja állítani, pl. fehérjéből. Túl sok szénhidrát bevitele esetén a fölösleg zsírrá alakul és elraktározódik (elhízás). A kutya emésztőrendszere a nyers, feltáratlan növényi szénhidrátot nem igazán tudja hasznosítani, ezért célszerű a növényi eredetű táplálékot etetés előtt megfőzni. Ide tartoznak a emészthetetlen ballasztanyagok is, amelyek egyáltalán nem értéktelenek: optimális mennyiségben adva ösztönzik a bélmozgásokat, így segítik az emésztést.

Vitaminok: kulcs az egészséghez
A kutyatápok biztosítják, hogy kedvencünk naponta hozzájusson az optimális vitaminmennyiséghez. Az A-vitamin biztosítja a bőr és a nyálkahártyák egészségét, véd a fertőzésekkel szemben és biztosítja az éles látást. A D-vitaminnak a csontfelépítésben és a csontvázrendszer egészségének megóvásában van szerepe. Az E vitamin sokoldalú védő funkciót lát el a szervezetben, valamint fontos szerepet tölt be a fejlődés során és a szaporodásban is. A K-vitamin sérülések során biztosítja az optimális véralvadást. A B-vitaminok az anyagcsere-folyamatok katalizátorai, de fontos szerepük van az idegrendszer és az izomrendszer működésében, valamint hozzájárulnak az egészséges bőr és a fényes szőrzet kialakulásához és a vérképzéshez is. A C-vitamin fontos a kötőszövet épségének biztosításához, de ezt a vitamint az egészséges kutya képes szervezetében előállítani.

Ásványi anyagok
A kalciumnak és a foszfornak fontos szerep jut a csontok felépítésében. A kálium és a magnézium fontos szerepet játszik az idegrendszer és az izomzat működésében. Ezek mellett a szervezet igényel egyéb, jóval kisebb arányban szükséges elemeket (pl. cink, réz, mangán, jód) is. Ezeket összefoglalóan nyomelemeknek szoktuk nevezni.

 

 

 

 

MOZGÁSIGÉNY

"Ahány ház- annyi szokás. Ahány állat - annyi tulajdonság."

Bizonyára mindannyian ismerünk olyan kutyákat a környezetünkben, melyeknek egyetlen nyugodt percük sincsen. Ezekre az állatokra szoktunk "fogadásokat kötni" hogy vajon meddig bírják még visszahozni az eldobott teniszlabdát.
Ugyanakkor azonban ott az ellenpélda is, amikor egy kutya részéről már komoly erőfeszítésnek minősül, ha az érkező vendég tiszteletére megemeli a fejét, vagy csóvál egyet a farkán.

A kutyákat tehát semmiképpen sem szabad egy sablon szerint mérni. Rendkívül fontos tehát, hogy a fajta kiválasztásánál figyelembe vegyük a kutya vérmérsékletét és mozgásigényét, és azt összhangba hozzuk saját életvitelünkkel.

Ha agilis, állandóan jövő - menő, kiránduló, túrázó emberek vagyunk, akik sokat tudnak foglalkozni az állatukkal, nyugodtan válasszunk hasonló tulajdonságokkal megáldott kedvencet, ám ha magunk is otthonülő, lusta típusúak vagyunk, akik ráadásul egy kis lakásban élnek, akkor felejtsük el a boxert és a dobermannt, mert ennek a házasságnak nem sok jövője lesz.

Apropó lakás! "Kutyát lakásban tartani állatkínzás!" - hallani nagyon gyakran ezt az alapvetően téves megállapítást. A mozgásigény mellett van ugyanis egy olyan tulajdonsága a kutyáknak, ami minden fajtára jellemző. Szeretik a rendszerességet, és szeretnek a gazdijukkal lenni.

Ha lakásban is tartunk egy állatot, de azt napjában kétszer háromszor leviszünk sétálni, az valószínűleg sokkal boldogabb és teljesebb életet élne, mint az a fajtársa, amelyik egy több hektáros birtokon él, de abból áll a napi kapcsolata a gazdájával, hogy esténként megkapja a maga kutyatápját. Természetesen nem vonatkozik ez azokra, akik reggel 6-tól késő estig nincsenek otthon. Ilyen körülmények között valóban ne tartsunk kutyát!

 

 

 

 

EGÉSZSÉG

Szinte minden állatbarát családban előfordult már - vagy előbb utóbb megtörténik majd-, hogy egy kedves kis kölyökkel bővül a létszám.
Az ilyenkor ajánlott tennivalók szinte függetlenek attól, hogy milyen fajú a kis kedvenc (kutya, macska, vagy egyéb állatfaj). Elsőként is lényeges, hogy a kölykök minél több ideig az anyjukkal legyenek és minél több anyatejhez jussnak hozzá. Ez igen fontos a kiegyensúlyozott fejlődésük szempontjából.

Miután az új "családtag" hozzánk került célszerű megmutatni őt egy állatorvosnak is, aki egy gyors vizsgálattal megállapíthatja, hogy nincs-e kedvencünknek valamilyen kisebb-nagyobb születési rendellenessége, amit esetleg még időben orvosolni lehet.

Az állatorvos elvégezheti kedvencünk parazita mentesítését is. Itt gondolnunk kell a külső (bolha, kullancs, atkák, stb.) és belső (különböző férgek) parazitákra is. A paraziták elleni védekezés az állat egész élete során kiemelt jelentőségű, mivel ezen bántalmak nagy része az emberre is veszélyt jelenthet (zoonózis). Ezért javasolható, hogy például a féregirtó szereket ne csak az évenkénti emlékeztető oltások alkalmával használjuk, hanem 3-4 havonta célszerű ilyen irányú kezelésben részesíteni kedvenceinket.

Még az első vizsgálat során érdemes konzultálni az állatorvossal az általa javasolt oltási programról, mellyel a kölykök ellenálló képességét alakíthatjuk ki bizonyos fertőző betegségekkel szemben. Ezekről a fertőző betegségekről azt kell tudni, hogy az újszülött állatok a születésüket követően néhány hétig-hónapig védettek az anyai ellenanyagoknak köszönhetően. Azonban amint ezek az anyagok kiürülnek a szervezetükből, úgy fogékonnyá válnak a betegségek iránt.

A megbetegedést úgy lehet megelőzni, hogy vakcinázzuk állatainkat. A vakcinák olyan legyengített, vagy elölt kórokozókat tartalmaznak, melyek a betegséget nem tudják előidézni, de a szervezetet védekezésre és hatékony ellenanyagok előállítására ösztönzik.
A vakcinák védelmet adhatnak egy, vagy több kórokozó ellen is. A védelem hatékonysága javítható azzal, ha a vakcinázásokat megfelelő időközzel megismételjük. Ez egyrészt kölyökkorban két-három ismétlést jelent, majd az idősebb állatoknál évente egyszer emlékeztető oltás formájában történhet.

Kötelezően csak a kutyák veszettség elleni oltása van előírva. Minden három hónapos kort betöltött kutyát veszettség ellen oltani kell, majd egy éves korát betöltve újra vakcinázni kell. Macskák vonatkozásában nincs kötelezően előírt oltás, de a gyakrabban előforduló vírusos betegségek ellen tanácsos a cicákat is beoltani. Azokat a macskákat, melyek nem kizárólag a lakásban élik le életüket javasolt veszettség ellen is vakcinázni. Természetesen mikor kedvencünk már felcseperedett, akkor is érdemes rendszeresen felkeresni állatorvosunkat. Egyrészt az évenkénti kötelező -és nem kötelező- oltások beadása céljából. Ilyenkor mód lehet az esetleg felmerülő kérdéseket is feltenni, tanácsot kérni.

Egyébként pedig mindenkit arra bíztatunk, hogy ha bármilyen tünetet, rendellenességet észlel állatán, akkor forduljon bizalommal az állatorvosához, hogy mielőbb fény derüljön a gond okára és elkezdhessék a hatékony gyógykezelést.

 

UTÓDOK

Ha eldöntöttük, hogy milyen célra, milyen fajtájú, nemű, keverék vagy fajtatiszta kiskutyát szeretnénk és annak elhelyezéséről is gondoskodtunk, jön a következő lépés, a vásárlás.
Ha keverék kutyus mellett döntöttünk, forduljunk állatvédőkhöz vagy keressünk fel egy kutyamenhelyet. Csakis egészséges, oltott, lehetőleg féregtelenített kutyát vegyünk magunkhoz. Fajtatiszta kölyköt jónevű, megbízható tenyészetből válasszunk, ha keveset tudunk az adott fajtáról, vigyünk magunkkal valakit, aki tapasztalt ezen a téren.

Szocializáció
A tenyésztőnek a kutya jövője szempontjából sorsdöntő nevelési feladatai vannak, amelyek a kölyök jellemének kialakítása, helyes felnevelése szempontjából fontosak. A kölyök születése után megkezdődik az első kritikus időszak, amely a 21.napig tart. Ebben az időszakban a kiskutyáknak a külvilággal alig van kapcsolata. Amire szükségük van, azt anyjuktól megkapják.
A tenyésztő figyelme ilyenkor az anyakutyára irányul, elengedhetetlen az optimális tejterme- léshez szükséges szakszerű táplálás. A második fejlődési szakasz első része a 22-28.napos kor.
Az egész fejlődési periódus, talán legkritikusabb szakasza. Az érzékszervek működni kezdenek lát, hall a kiskutya és már a saját lábán is tud mozogni.
A második fejlődési szakasz második része a 29-49. napig tart. Amit ezekben a hetekben megtanulnak vagy megtapasztalnak egész életükben megtartják. Ebben a szakaszban a kölyköket okvetlenül tanítani kell. Ekkor kezdődik meg a szocializálódás az alomtestvérekkel, ilyenkor dől el az is, hogy a későbbiekben milyen magatartást tanúsítanak más kutyákkal szemben. Az 5.héttől kezdődik az emberekkel való megbarátkozás folyamata. Korábban nagyon gyenge szálak fűzik egymáshoz, s a kölykök számára ezek egyáltalán nem tartósak. De ha az ember és a kutyakölyök között szoros a kapcsolat ebben az időszakban, a kutyában örökre rögzül ez a kutya-ember kötelék. S ha egyszer bevésődött, igazából sohasem szakad el. Ezen kapcsolat kialakításában és megerősítésében van döntő szerepe a tenyésztőnek.

A harmadik kritikus szakasz a 8-12.hétig tart. Óriási stresszhatás a kölyök számára, amikor egy napon hirtelen megválik anyjától és alomtársaitól, a megszokott környezetétől. Ilyenkor kerülnek új gazdihoz a kiskutyák.
A negyedik kritikus szakasz a 12-16.hétig tart. Ez az utolsó időszak arra, hogy az esetleg elmulasztott szocializálódási hiányokat intenzív és célszerű foglalkozásokkal némileg pótoljuk, bár a végeredmény nem lesz tökéletes.

Táplálás
A kutyakölyök etetése általában a választás után kezdődik, noha előbb is elkezdhető. A választás természetes úton kezdődik meg, amikor a kölykök elérik a 3-4.hetes életkort. Ekkor már szívesen elfogadnak lágy, nedves, ezért könnyen rágható táplálékot. Az alomtestvéreket együtt kell etetni, számuktól függően 1 vagy 2 tálcáról, a kölykök közötti vetélkedés elősegítése érdekében. A legtöbb alom 6 hetes korára teljes mértékben leválasztható és átállítható egy adott komplett eledelre. A kiskutyáknak olyan könnyen emészthető eledelre van szüksége, amelyből a lehető legtöbb tápanyagot tudják felhasználni.4 hetes korban négyszer kell etetni a kutyakölyköket,6 hetes kortól kb.3 hónapos korig háromszor,6 hónapos kortól 1 éves korig kétszer,1 éves kortól pedig áttérhetünk a napi egyszeri etetésre. Az etetések gyakorisága és az eledel mennyisége nagymértékben függ a kutya fajtájától, a kifejlettkori testtömegtől. Egyes óriás fajtáknál célszerű megtartani a napi kétszeri etetést, a napi adag elosztása mellett a gyomorcsavarodás elkerülése érdekében.
A táplálékváltás mindig fokozatosan történik, javasolt a 1-2 hetes átállási idő.

Nevelés
A kölyök nevelését el kell kezdeni, amint megérkezett-amíg fiatal, lelkesen tanul és még nincsenek rossz szokásai. Két nélkülözhetetlen szó, amit meg kell tanulnia -az első a neve, amihez természetesen örömnek kell társulnia, a második szó a "NEM" ami tiltást, nemkívánatos cselekedetet takar.

A fiatal kutya gyakran vizel és székel. Minden jóízű alvás, etetés, itatás, játékos hancúrozás után ki kell vinni a megszokott helyre, hogy dolgát végezhesse. A megszokott hely szagingere könnyebben készteti a kiskutyát dolga végzésére.

Fontos, hogy az első napokban mindig ugyanaz a személy, ugyanabban az időben, ugyanarra a helyre vigye a kiskutyát dolgát végezni.
12 hetes kortól elkezdhető az alapvető parancsok tanítása: "lábhoz", "ül", "marad", "gyere". A tanítás rövid ideig tartson, a kutya számára élvezetes legyen. A sikeresen végrehajtott feladatokat dicsérettel, jutalomfalattal honoráljuk .Legyünk türelmesek!

Egészség, higiénia
Amint átvesszük a kölyköt, érdemes minél hamarabb állatorvossal megvizsgáltatni.
Célszerű a látogatást összekapcsolni egy általános beszélgetéssel, aminek keretében információt kaphatunk a kiskutya etetéséről, az oltási programról, féregtelenítésről, bol-hairtásról, ivartalanításról.
A kiskutya ápolása közben ellenőrizzük, hogy szemei, fülei és a végbél környéke tiszta-e?
Rendszeresen ellenőrizzük a karmok állapotát. Általában a kölyköknek nincs gondjuk a fogaikkal és az ínyükkel, de akár már 1 éves kortól megindulhat a lepedékképződés a fogak tövében. Ezért fontos, hogy biztosítsunk az alapos rágásra, rágcsálásra elegendő alkalmat. A szőrzet hosszúságától és minőségétől függően eltérő gondozást igényelnek a különféle kutyafajták. A szakszerű ápoláshoz kérjük a tenyésztő vagy kutyakozmetikus tanácsát.

 

 

KÖRNYEZET
"Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél"
(Antoine De Saint-Exupéry)

Ne egy elhamarkodott, hirtelen ötlettől vezérelve induljunk el kutyát vásárolni. Felelősséggel gondoljuk át, hogy személyiségünkhöz, életstílusunkhoz, környezetünkhöz, anyagi lehetőségeinkhez milyen típusú, fajtájú, nemű négylábú illik leginkább. Gondosan kell mérlegelni, mert csakis olyan kutyával érezzük jól magunkat, amelyik jól érzi magát velünk. Neki nincs beleszólása ebbe a döntésbe, mégis velünk kell élnie majd 10-12 évig.

Mielőtt otthonunkba érkezne jövendő kedvencünk, jó néhány teendő vár ránk:

  • előre jelöljük ki helyét a lakásban/kertben,
  • gondoskodjunk az eb méreteihez igazodó állandó fekhelyről,
  • szerezzük be az etető és itató edényeket,
  • a játékokról, rágcsálnivalókról se feledkezzünk meg,
  • a kölyök nyakörvhöz, pórázhoz szoktatásához válasszunk könnyű, állítható méretű, könnyen kezelhető típusokat.

A lakás adottságainak figyelembe vételével keressünk a kiskutya számára száraz, huzatmentes helyet, lehetőleg kemény és könnyen tisztítható padlóval. Ne zárjuk ki a család életéből, ne szeparáljuk el, de helye legyen alkalmas nyugodt pihenésre is.

Kerüljük el a rossz szokások kialakulását, a kölyköt ne helyezzük el a hálószobában, főként ne az ágyban. Ha az udvaron tartjuk a kutyát, akkor gondoskodjunk szigetelt, száraz kutyaházról, aminek az alapja a föld szintjénél magasabban legyen, hogy megóvja a felszivárgó nedvességtől.
A kutyaház tisztítása szempontjából kedvező, ha a teteje vagy az egyik oldala levehető, nyitható. A kutyaház elhelyezésénél tartsuk szem előtt, hogy a kint tartott négylábú is nagyon igényli a gazdi közelségét.
A kertben alakítsunk ki a kutya számára egy területet. A láncra vert kutya szívszorító látvány.

Előfordulhat, hogy kellemetlen meglepetés ér bennünket, amikor hazaérünk. Pl."viharvert" kutyaház látványa tárul szemünk elé, netán "szétcincált" szőnyegdarabokat találunk az egész lakásban.

Néhány tanács az ilyen és ehhez hasonló problémák megelőzésére:

  • ne hagyjuk hosszú időre egyedül a kiskutyát, fokozatosan növeljük az egyedüllét időtartamát,
  • biztosítsunk számára játékokat, rágcsálnivalókat,
  • teremtsünk számára biztonságos környezetet, ahol a különféle veszélyforrásoktól megvédjük és ő sem tehet kárt semmiben.

Kölyköknél jól bevált a nedvességet felszívó, de a kutyát szárazon tartó speciális anyag. Beszerezhetők bélelt vagy bélés nélküli, sokféle méretben gyártott fekhelyek. Szintén jó szolgálatot tehetnek a könnyen tisztítható, levehető külső huzattal ellátott matracok. Néhány kutya leginkább valamilyen pokrócon, szőnyegen érzi jól magát.
Etető és itató edények többféle anyagból készülnek. Legelterjedtebbek a műanyagból, fémből, kerámiából gyártottak. A műanyagok könnyűek, utazáskor praktikusak, de nem tartósak. A rozsdamentes fém tálak hosszú életűek, higiénikusak. A kerámia edényeknek legfőbb erényük nehéz súlyuk, amivel megakadályozható a tálkák lökdösése. Általánosságban igaz, hogy minél ingergazdagabb a környezet, annál több lehetőség nyílik arra, hogy kutyánk színes egyéniséggé váljon helyes és következetes nevelés mellett. Fontos, hogy már a kezdetektől ismertessük meg vele közvetlen, majd a tágabb értelemben vett környezetét.

Asztali nézet